Részletek

Amikor először járok egy számomra ismeretlen helyen, főleg ha új nyelvi közegbe is kerülök, olyan sok új információ jut el rövid idő alatt hozzám, hogy képtelen vagyok feldolgozni mindent, csak lubickolok az újdonságokban és csapongok és mindent látni, érezni, tapintani akarok....Azután rájövök, hogy semmit nem figyeltem meg annyira, hogy az megmaradhasson, felidézhető legyen. Amikor egy felhőkarcolókkal teli nagyváros utcáin sétáltam, napokig észre sem vettem, hogy milyen magasak fölöttünk az épületek, és a legritkább esetben néztem föl az égre, vagy előre, messzire. Megmaradtam az utca szintjén, amihez hozzá voltam szokva. Súlyosbító körülmény, hogy képtelen vagyok térkép alapján tájékozódni, főleg menet közben. Így aztán többször kell ugyanazt a helyet bejárnom, megfigyelnem, hogy az igazi színeit felfedezhessem. És még akkor a részletekről, amiben az ördög rejlik, nem is beszéltem :) 

Látkép a városra Mimico városrészből

Vajon melyik az igazi színe? Egyik, vagy másik, vagy egyik sem? Vagy mindig más? Mitől függ ez? Az én hangulatomtól, vagy csak a napszaktól? Esetleg a rossz minőségű fényképezőgépemtől? :D Mint mondtam, eleinte a sok képből semmi nem marad meg pontosan. Azután rájövök, hogy mégis van egy dolog ebben, ami nekem fontos lett és  nem is biztos, hogy a színek azok, amik ebből megmaradnak nekem. Talán nem is az egész kép, csak egy részlete: és most nem a Torony, hanem ez a bokor, ami eredetileg csak részletkérdés volt. Nem is gondoltam volna ...pedig végig ott volt és nem igazán láttam a Toronytól. :) de valójában a részletek azok, amik visszahúznak és visszavezetnek egy helyhez. Vagy egy emberhez.